s �gy lesznek a felh�k...

A L�pi Settenke


A L�pi Settenke csupa k�z, csupa l�b.
H�sz keze meg h�sz l�ba van neki.
De egy�tt m�gis csak h�sz, mivel oly rafin�lt,
hogy a l�bai egy�ttal kezei.
Ha kedve szottyan: kezein rohan�sz,
ha meg �gy szuttyan: l�b�val hadon�sz.
Egy H�sz Kezel�b ezt megteheti.

A L�pi Settenke csupa csupas�g.
Hurka teste is csupa csupas�g neki.
A hasa csupa has. A h�ta csupa h�t.
A farkinc�ja is csupas�ggal teli
lenne, ha volna, de az�rt �lm�ban lengeti.
Csak a kerek k�pe napraforg� vir�g,
de abban is, mint csupa, csupa szotyol�k
villognak fekete szemei.

Napk�zben a k�nyvespolc tetej�n tany�z.
F�k�nt a mai k�lt�ket kedveli,
A posztavandgardot. Nem adja al�bb.
R�meiken k�rmeit reszeli.
Csak rajtuk hever�sz. Csak rajtuk riny�z.
S ha valami hib�dzik, ha egy-egy vers hib�s,
k�ny�rtelen�l lelegeli.

K�nyvedben ez�rt ha �res lapra tal�lsz,
Ha egy-egy sornak hi�nyzik a fele,
Ne a nyomd�szt vagy a k�nyvk�t�t gyal�zd,
A k�lt�t se, hogy belehibbant, bele.
De tudd, itt �jjel valaki j�rt,
�s ami hib�dzik, mi valahogy hib�s,
A L�pi Settenke legelte le.

E versnek is ez�rt nincs v�ge, csak eleje.

(SzI)

tudtad...?

�lnek-e m�g babirussz�k? Milyen �llatok is val�j�ban?

A babirussz�k a p�rosujj�ak (Artiodactyla) rendj�be, ezen bel�l is a diszn�f�l�k (Suidae) csal�dj�ba sorolt eml�s�k (Mammalia). D�lkelet-�zsi�ban, pontosabban Indon�zia szigetvil�g�ban (Celebes, Borneo, Sunda-Mangoli, Molukki, Sulawesi, Buru) �lnek ma is p�ld�nyaik. Napjainkban sajnos m�r a vesz�lyeztetett fajok k�z�tt tartjuk sz�mon n�gy fajukat, a becsl�sek szerint ugyanis csup�n 4000-5000 egyed �l a term�szetes �l�hely�n.
A diszn�f�l�kre jellemz� fel�p�t�s�, hossz� l�b� �llatok nyaka megr�vid�lt, fej�k hossz�k�s. Megvastagodott, sz�rk�s-barna b�r�ket ritk�s, vil�gos, esetenk�nt s�rg�s sz�n�, s�rteszer� sz�r bor�tja, mely a h�mek h�t�n s�r�nny� fejl�dhet. Tov�bbi jellegzetess�gei a h�meknek az �let�k sor�n folyamatos n�veked�sben l�v�, a sz�jpadl�st is �td�f�, szinte f�lk�r�sen h�tra�vel�, g�rb�lt agyarr� fejl�d� szemfogak (az �llat nev�nek jelent�se - szarvasdiszn�, szarvasmalac – is erre utal), melyek vesz�lyes fegyverk�nt els�sorban a p�rv�laszt�st �vez� harcok sor�n ker�lnek bevet�sre. A kifejlett �llatok teste �tlagosan 80-100cm hossz�, melyhez m�g egy 25-30cm-es farok is csatlakozik. Tests�lyuk el�ri a 80-100 kg-ot. A babirussz�k sz�vesen id�znek es�erd�kben, mocsaras, l�pos, tavas, v�zin�v�nyekben gazdag ter�leteken. A nappal pihen�, lust�lkod� �llatok az �j leple alatt gy�jtik t�pl�l�kukat, mely d�nt�en gy�m�lcsf�l�kb�l, gomb�kb�l, levelekb�l, gy�kerekb�l �s k�l�nf�le rovarl�rv�kb�l �ll, b�r id�nk�nt m�g a d�gh�s fogyaszt�s�t�l sem rettennek vissza. A babirussz�k f�rge, gyors �llatok, nem csak a sz�razf�ld�n, hanem a v�zben is k�nnyed�n mozognak, hiszen kit�n� �sz�k. Ez ut�bbi tulajdons�guknak k�sz�nhet� a k�rnyez� szigetvil�gban val� elterjed�s�k. A diszn�f�l�khez hasonl�an kond�kba ver�dnek, melyek javar�szt csak p�r egyedb�l �llnak. Az �vente 2-3 alkalommal vetett alomb�l 1-2 malacot nevelnek a n�st�nyek.

A F�v�rosi �llat- �s N�v�nykertben n�h�ny p�ld�nyuk megtekinthet�.

nevess�l... 

csal�d�s...