tudtad...?

A csador, m�s nev�n hidzs�b (perzsa eredet� sz�, jelent�se s�tor) egy viszonylag nagy, legink�bb s�t�t sz�n�, f�lk�r alak�ra szabott kend�szer� sz�vetdarab, mely a muszlim n�k ruh�zat�nak kieg�sz�t� eleme. A mohamed�n orsz�gok k�z�l is els�sorban Ir�nban mindennapos viselete az asszonyoknak.

A csadort visel�je a test k�r� bor�tja �gy, hogy egy�ttal az a fejet is eltakarja, csak az arc vagy a szemek maradnak szabadon, de alkalmank�nt m�g az eg�sz arcot is f�tyol takarhatja. A vall�sos, konzervat�v n�k szinte kiv�tel n�lk�l fekete sz�n� csadorban j�rnak, m�g a fiatalok sz�vesen hordj�k a vil�gos, esetleg mint�s v�ltozat�t. Visel�s�t egyes szakm�k eset�ben el��rj�k, iskol�kban egyenruhak�nt is megk�vetelik, a mecsetek l�togat�s�nak ugyancsak felt�tele a csador viselete.

Egyes forr�sok (El-Guindi) szerint a csador t�rt�nete az �kori Mezopot�mi�ig ny�lik vissza, ahol els�sorban az el�kel� n�k hordtak f�tylat, mai kifejez�ssel �lve egyfajta st�tuszszimb�lumk�nt. Egy, a Kr. u. 5. sz�zadb�l fennmaradt domborm�v�n jelenik meg el�sz�r a f�tyol haszn�lat�nak �br�zol�sa, ez azonban m�g nem bizony�t�ka a csador visel�s�nek. Az els� hiteles �br�zol�sok a 18-19. sz�zadb�li eur�pai utaz�k rajzaib�l maradtak fenn, de a viselet elterjed�se minden bizonnyal kor�bbra dat�lhat�.

1936-ban Reza Pahlavi sah a csador betilt�sa mellett d�nt�tt, ugyanis azt gondolta, hogy annak visel�se szemben �ll moderniz�ci�s t�rekv�seivel. 1979-es ir�ni forradalmat k�vet�en, Khomeini ajatollah hatalomra l�p�s�vel a hidzs�b haszn�lat�t ism�t elv�rt�k, s�t a n�ket gyakran k�nyszer�tett�k is erre. A csadornak l�tezik egy tov�bbi, vil�gosabb sz�n�, mint�s v�ltozata is, melyet imacsadornak neveznek. B�r a csador hord�sa Ir�nban napjainkban m�r nem k�telez�, visel�je m�gis meg�rzi j� h�rnev�t �s az iszl�mmal szembeni �hitat�t fejezi ki.