formtum fle
A hajnal egy stt ftyol,
Magasan sznak a fellegek;
Tompa villanylmpa- fnyben
gnek a dombok, s a hegyek.
Meglednek lassan a sznek,
Az g alja vres teljesen;
Elõre dobta mr nyalbjait a nap,
Tudomst rla nem vesz mg senki sem.
Nem mozdul mg semmi a berkeken,
A szl felshajt a lombokon;
Messze, csendes tg tereken
Alszanak szntk a dombokon.
Mr nem bjhat el a hajnali tj,
Az g alja derl, fnyesen remeg;
Elillan a hajnal, e furcsa bj,
S tovasznak a fellegek...
(ISz)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg